Ha nyár, akkor fesztivál. Szerencsés vagyok, hogy kerekesszékkel sok országban jártam különböző koncerteken és fesztiválokon, az utóbbi pár évben Magyarországon is. Sajnos az itthoni kerekesszékes tapasztalataink nagyon lesújtóak összehasonlítva akár más európai vagy tengerentúli rendezvényekkel.

A héten az EFOTT-ra látogattunk ki a Velencei tó partjára. Természetesen gyakorlott fesztiválozó lévén, előre érdeklődtem a helyszínre való bejutásról és a jegyekről. Többszöri próbálkozásra nagyon nehezen sikerült kétsoros emailben egy semmitmondó választ kapni, szó szerint idézek:
“A Fesztivál adottságaihoz mérten, ugyanaz a belépési mód lesz számodra is elérhető, mint a többi Fesztiválozó számára. A napijeggyel kapcsolatban megtalálsz minden információt : https://efott.hu/info/jegyinfok/ oldalon megtalálsz.”
Ez azért nem volt túl biztató. Az oldalon annyi volt elérhető, hogy kerekesszékeseknek nem kell fizetni, de a kísérőnek igen. A rendezvény előtt pár nappal megjelent, hogy a kijelölt parkoló a bejárattól több mint 3 kilométerre található, de van buszjárat ami a főbejárathoz visz. Nem kellett sokat töprengünk rajta, hogy a busz vajon akadálymentes lesz-e, borítékolható volt, hogy nem. Az egyetlen lehetőség az volt, próbálkozzunk a bejáratnál.

Akkor következzék az első összehasonlítás. Az USA-ban egy hasonló szintű rendezvénynél teljesen egyértelmű, hogy a bejáratnál található pár tucat akadálymentes parkoló. Az is biztos, hogy fizetni kell érte, meg az is, hogy a jegyért is teljes árat fizetünk, hiszen azt az élmény kapom mint más. A jegyek ára hasonló a magyarországihoz, maximum a jegyértékesítők dolgoznak arcpirítóan magas plusz költségekkel.

Az EFOTT felé vezető út bejáratát egy rendőrautó torlaszolta el. A nem túl barátságos rend őre nagyon hamar elzavart minket, hogy ide ugyan se be nem hajtunk se meg nem állunk. Kérdésünkre, hogy akkor hova, már elég ingerülten közölte, hogy az őt nem érdekli. Nem ő a rendező. Utólag, amikor már autó nélkül jártunk erre, látható volt, hogy rengeteg hely volt parkolni arrafelé, akár a bejáratnál is, anélkül, hogy bárkit is zavarna.
Továbbhajtva a főúton kb. 750 métert, minden közterületen ideiglenes várakozni tilos táblák voltak. Mivel a KRESZ szerint a parkolási igazolvány ezt feloldja, megálltunk az első lehetséges helyen. Az ott táborozó rendező egyetemista lányok számon kértek minket, de hamar elfogadták az igazunkat, mindezt nagyon kedvesen és sok empátiával.
Következett a túlélőtúra, 750 méter egy forgalmas úton, majd még ennyi aszfalton és a vége bombakráterekkel megszórt, kvázi kerekesszékkel járhatatlan murvás út. Az összes rendező nagyon kedves volt, ezzel semmi gond nem volt.
Több akadályt leküzdve eljutottunk a nagyszínpad elé. Összesen még egy kerekesszékes srácot láttunk, akit hárman segítettek előrejutni. A tájékoztató táblák teljes hiánya miatt beleszaladtunk egy morcos nénibe, aki közölte, hogy itt csak a rendezők mehetnek be, természetesen az volt a legrövidebb út. Visszafordulva ismét át kellett törni a krátereken és köveken.
Más fesztiválon is jártunk Magyarországon az elmúlt 4-5 évben, a helyzet mindenhol ilyen elszomorító volt, bár ha volt ismerősünk, néha még azt is megengedték, hogy a fősátor mellé parkoljunk közvetlenül. Lehet minden fesztiválra kell egy ismerős szervező? Úgy látszik, csak ez a megoldás.
Nagyszínpad, gyülekező tömeg, egyre kevesebb színpadot viszont egyre több feneket kezdesz el látni. A végén maradnak a fenekek és már a kijelzőket se látod, pedig hallássérülteknek még jelbeszéddel is segítenek. A gyerekeket a szülők a nyakukba veszik, a már nem szomjas egyetemisták is egymás nyakában, hiába néztem sóváran körbe, nekem aznap nem volt szerencsém, nem járt arra egy súlyemelő csapat. Az USA-ban rengeteg fesztiválon emeltek a tömeg főlé. Nem állítom, hogy a világ legbiztonságosabb dolga, de ugye van az mennyiségű alkohol …Apropó alkohol. Elég fura úgy bulizni, hogy a sofőr még egy kortyot se fogyaszthat. Ez az USA-ban 8 ezrelék véralkoholszint. Az két üveg sör vagy két pohár bor, és sokszor elég is annyi.
Hogy működik mindez mondjuk Hollandiában? Van egy kis méretű kb. 1.5 méterrel megemelt dobogó a színpad egyik szélén, senkit se zavarva, ahova mozgáskorlátozottak és kísérőik felmehetnek. Jár hozzá még egy biztonsági őr, aki a már nem szomjas ép látogatókat a koncert során eltéríti azon szándékától, hogy felmásszanak a kerekesszékesek közé, sőt még a rendezvény végén ki is kísér konvojban. Hollandiában is ihatsz egyet a koncert alatt, és utána kocsiba ülhetsz ha már felnőtt vezető vagy.

Visszatérve Magyarországra, hasonló tribün itt is van a VIP részen, de ha simán ki is tudnád fizetni a jegyet, a lépcsők sokaságán semmilyen módon nem jutnál fel.
A fesztivál vendéglátó egységei egyáltalán nem voltak kerekesszékkel megközelíthetőek, vagy a magas pultok, vagy lépcsők, de leginkább a nehezített terepviszonyok miatt. Akadálymentes mobil WC-t nem találtam, lehet hogy volt, de jól eldugták.

Nehéz így felhőtlenül elengedned magad, hiszen másra se tudsz gyomorgörcsben gondolni, mint hogy vajon milyen újabb akadályt kell majd a következő pár percben leküzdened. Pedig ez az előadókon nem múlik, ők 100%-ot teljesítettek.

Egy vágyam lenne csak. Szeretnék teljes árat fizetni egy fesztiválért és azt a szolgáltatás kapjam mint mindenki más.