Látássérültként autót vezetni, mozgássérültként motorozni, lovagolni, fogyatékossággal élőként sport- és élményprogramokon részt venni?

Bizony, ezt kínáljuk az idén szeptember 7-én immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Akadálymentes Turizmus Napján Orfűn.

Az egész napos jókedvű fesztivál, rendezvények, kirakodóvásár mellett most is lesz lehetőség kipróbálni olyan tevékenységeket, melyeket fogyatékossággal élőként nem, vagy csak nehezen tudsz. Önfeledten jól érezheted magadat sérültként és épként, gyerekként és felnőttként egyaránt, miközben felfedezheted, hogy sérült társaink ugyanolyan emberek, hogy bizony tudunk egymásnak segíteni, és segíteni jó érzés. 

A korábbi rendezvények sikere bizonyítja, hogy nemcsak országossá, de idén nemzetközivé bővül a rendezvény, új színt, új programokat hozva a napra.
Most is ingyenes ebédet biztosítunk a fogyatékossággal élőknek és segítőinek, valamint lelkes önkénteseinknek.

Önkénteseket most is szeretettel várunk, külön ajánljuk figyelmébe középiskolás közösségi szolgálatot teljesíteni kívánóknak, erre is van lehetőség. Jelentkezni az itt megadott email címen tudtok.

A rendezvény fő szervezői: Gyeregyalog.hu Közhasznú Egyesület, People First Egyesület – Pécs, Orfű Turisztikai Egyesület.

A programokról folyamatosan hírt adunk a Facebookon és a sajtóban. Ha bármi kérdésetek, észrevételetek van, várjuk a Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/turizmus.akadalymentes/)
vagy az akadalymentes.turizmus.nap@gmail.com címen.

Az FSZK „Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatása” – FOF2019 című pályázati programra beadott projektünk támogatást nyert, így szeptembertől folytathatjuk a matricás programunkat!

2019. április 19-i beadási határidőre 199 pályázat érkezett. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért felelős államtitkára az értékelő bizottság javaslata alapján a B tevékenységtípusban (Fogyatékosságügyi projektek) 50 pályázatot támogat, köztük a People First “Pécs akadálymentesen!” projektjét.

Közgyűlést tartott a People First Egyesület – Pécs 2019. június utolsó napján a Speckóban.

Szó esett egy érdekes munkalehetőségről tagjaink számára, külföldi tréningről, szervezeti változásokról, új tagok elfogadásáról, projektjeink értékeléséről és folytatásáról, nemzetközi projektünkben való részvételről, az idén még előttünk álló feladatokról, valamint a tagság kéréseiről, ötleteiről.

Nem fogunk unatkozni az év hátralévő részében sem! 🙂

Köszönet a részvételért a megjelenteknek!

Remek hangulatú, igazán építő jellegű, előremutató workshopon vettünk részt a Pécsi Közösségi Alapítvány szervezésében a helyi fogyatékossággal élők élethelyzetének javítása témában.

A helyi szolgáltatókkal folytatott párbeszédben a cégek oldaláról aktívan jelen volt ma a PTE Támogató Szolgálat, PTE Sportiroda, a Magyar Posta Zrt., a Pétáv, a Biokom, Pécs MJV Önkormányzata képviselői, az FSZK, az OTP, a Pécsi Egyházmegye és a Pécsi Tankerületi Központ.

Ma nem tudott megjelenni, de jövőbeni együttműködését fejezte ki a Tüke Busz és a MÁV. 

Emlékszünk, amikor gyerekkorunkban az orvos  a szüleinkkel beszélte meg, hogy mennyire vagyunk betegek,  őket kérdezte először mik a tüneteink?

Ugye, hogy egy hasonló eset felnőttként meglehetősen rosszul érintene, zavarna, netán bosszantana minket? A fogyatékossággal élő személyek sajnos még mindig gyakran találkoznak efféle megkülönböztetéssel. Az orvos, az ügyintéző, sőt  akár az utca embere is sokszor inkább azzal az egészséges személlyel veszi fel a kapcsolatot, aki az illetővel együtt érkezik, kíséri őt. Ez fokozottan jellemző vak emberek esetén, talán azért, mert egy látássérült személy általában nem képes felvenni a szemkontaktust azzal, aki beszélni szeretne vele. Emiatt azonban sokszor meg sem szólítják, inkább a kísérővel beszélnek,  akkor is, ha nem neki van mondandójuk. Ha nem hozzá beszélnek, azt azonban a szöveg kontextusából érzékeli a vak ember és természetesen nem esik neki jól.

Ám a látási, hallási,  vagy épp mozgásszervi fogyatékossággal élő ember tökéletesen képes felfogni a hozzá intézett mondandónkat és természetesen válaszolni is tud rá.

Fontos, hogy ne vegyük el a fogyatékossággal élő emberek esélyét attól, hogy ők maguk kommunikáljanak, véleményüket elmondják és felelős döntéseket hozzanak! Néha egy olyan apró lépéssel is rengeteget tehetünk az esélyegyenlőségért, mint hogy azt a személyt szólítjuk meg, akivel beszélni szeretnénk, és nem a kísérőjét. Hisz ő nem gyámolítja a fogyatékossággal élőt, csak bizonyos dolgokban a segítségére van.

(Köszönet Rauch Róbert tagunknak gondolataiért!)

Pécs városának fogyatékossággal élő lakosaival kapcsolatos munkáját kívánja segíteni – nem kritizálni, hanem előmozdítani – a leendő pécsi Fogyatékosságügyi Tanács (FOT).

A tanács alapítását támogatandó ma műhelybeszélgetést szervezett a Pécsi Közösségi Alapítvány a már meglévő hazai és külföldi jó gyakorlatokról.

Megjelent a váci FOT képviselője, a Budaörsi önkormányzat esélyegyenlőségi szószólója és a németországi hasonló szervezetek képviselője, hogy elmeséljék az összegyűlt pécsi civil szervezeteknek, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek.

Sajnos éppen a pécsi önkormányzat nem jelent meg, ami előtt kicsit értetlenül állunk, de reméljük nemsokára aktív közös munkába kezdhetünk e témában.

Rádióinterjú velünk az ECK által támogatott, “Ha nincs akadálya, mi is jövünk!” projektünk kapcsán.

Hallgassátok:

Különös lehet, hogy a szívószál mellett kampányolunk, amikor minden magára valamit adó étterem éppen kivonja a használatból a környezetkárosító szippantókat. A mozgássérültek többsége számára azonban elengedhetetlen az eszköz, így kénytelenek lesznek az akadálymentesség szempontjából magukra valamit adó kávézók továbbra is megtartani ezt eszköztárukban – ám környezetbarát módon.

Hogy miért kell a szívószál? Ezt egy egyszerű példával, vagyis saját tapasztalattal mutatnám be: körülbelül fél éve voltam egy megbeszélésen, ahol nem volt könnyített
poharam, szívószállal meg gondoltam nehogy már égessem magam, majd én megiszom a teámat a kerámia bögréből. A könnyebbség kedvéért a táskámat mindig az ölemben tartom. Hát elképzelhető, hogy a próbálkozásom után már sem én, sem a táskám teljes tartalma nem volt szomjas többé, a radiátor tetején landolt száradás ürügyén.

A mozgásukban gátoltak, a kerekesszékben ülők sokszor nemcsak a lábukat, de a kezüket sem tudják minden szempontból használni. Hiányzik az emelés, szorítás képessége, izomgyengeség és számtalan oka lehet, hogy nem tudják a poharat megfogni, megemelni. Inni azonban kell.

A tömeggyártott újra nem hasznosítható szívószálak több szempontból is
érvényüket vesztették. Mi sem támogatjuk őket. Ám vannak remek alternatívák:
mosható műanyag, mosható fém és lebomló szívószálak. Ezek nemcsak környezettudatosak, amit mi is szeretünk, de mozgáskorlátozott szempontból is megfelelőek.

Így születnek az egyszerre ember- és környezetbarát megoldások!

(Köszönet Balog Rolandnak!)

A Peer-AcT projektünk második nemzetközi találkozójára került sor május 15-17. között Eszéken. Nagyon jól dolgoztunk együtt, sok fontos dologban haladtunk előre.

A legnagyobb tanulság számunkra talán az volt, hogy ezentúl akadálymentes turizmus helyett a projekt lényegéről és terveinkről jóval többet mondó INKLUZÍV TURIZMUS szót fogjuk használni!

Inklúzió = teljes társadalmi befogás, együtt az épekkel, nem szegregáltan.

Itt olvashattok a projektről:
http://peoplefirst.hu/…/peer-act-erasmus-ka2-nemzetkozi-pr…/

A járdán az épek könnyedén közlekednek, csak néha bosszankodnak egy falhoz álló autó vagy járdafelbontás miatt. A járda a kerekesszékesek számára azonban valódi akadálypálya.

A járdára való feljutás a városok központjában már sok esetben könnyebb a járdaszegélyek süllyesztett kialakítása miatt, de ha padka van akkor problémás. Ez a gond talán az elektromos kerekesszékeknél a legnagyobb, mert a 100 kilót meghaladó székek fel vagy lesegítése is igen nehézkes.

De ha már egyszer a járdán vagyunk, ott se lélegezhetünk fel. Az akadályok sokasága vár ránk:  járdahibák, aszfalttöredezések, kockakövek, meredek utcákban a járdán kialakított lépcsőfokok,   autókijáratok,   fák gyökerei által feltöredezett szakaszok, fedetlen elvezetők,   kinyúló lépcsőfokok, kihelyezett reklámtáblák, régi városnegyedek szűk bár kétségtelenül „romantikus” járdácskái,  járdán parkoló autók, buszmegálló a járdán.

Szóval az elektromos mopedekkel sokszor rákényszerülünk az úttesten való lassú közlekedésre, kénytelen-kelletlen vállalva a balesetveszélyt, a forgalom feltartását, az autósok hüledezését.

Ha már így van, mit tehetünk mi kerekesszékesek? Előre megtervezzük az útvonalunkat, inkább kisforgalmú utakra merészkedünk le, az ismeretlen kereszteződéseket feltérképezzük a Google Maps utcakép funkciójával.

(Köszönet Koppány Zoltán tagunknak a tapasztalatokért!)