A European Network on Independent Living – ENIL, magyarul az Európai Önálló Életvitel Hálózat oldalán megjelent cikk a People First Egyesület által készült magyar fordítása:
Beszéljünk kicsit a személyi asszisztenciáról
Hogyan hozzuk létre a személyi asszisztencia rendszerét Magyarországon a fogyatékossággal élõk számára
Remek munkát végzett a magyar fogyatékosügyi mozgalom számos fogyatékossággal élővel és olyan szövetségeseikkel együtt, mint például Könczei György, Gadó Pál, Zalabai Gábor, Hajdi László (ZALABAI P-NÉ 1997). A magyar önálló életvitel központokat (ÖÉK) a ‘90-es években hozták létre azzal a céllal, hogy támogassák a súlyos fogyatékossággal élõket és hogy tanácskozási lehetőséget biztosítsanak a szakembereknek (ZALABAI P-NÉ 2009). Jelli Magdolna volt a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete (ÖNÉ) elnöke, aki maga is fogyatékossággal élő aktivista. Az egyik szolgáltatás, amit ő vezetett be, a “révész szolgálat”, egy sorstársi segítő csoport jelenleg is működik (JELLI M. and HEGYES F. É.N.; https://onalloelet.hu/), de a személyi asszisztenciát mindezidáig nem sikerült módszerként bevezetni.
2018. november 13-án a hatodik Fogyatékosságtudományi konferenciát tartották Budapesten, melyet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar rendezett (https://barczi.elte.hu/content/hatodik-fogyatekossagtudomanyi-konferencia.e.190). Vitaindító előadónak Tom Shaekspeare-t hívtuk meg, aki az Egyesült Királyságban zajlott személyi asszisztencia kutatás eredményeit ismertette. Beszédét a személyi asszisztencia szolgáltatások magyarországi bevezetésének lehetőségeiről szóló fórum követte. Azért választottuk ezt a témát, mert bár államunk 2007-ben elismerte a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (CRPD – Convention on the Rights of Persons with Disabilities), még mindig csak igen kevés személyi asszisztenciát használó személy található Magyarországon, akiknek ráadásul teljes mértékben saját forrásból kell finanszírozni asszisztenciájukat.
Hogy jobban megismerhessük a személyi asszisztencia lehetőségeinek és nehézségeinek hátterét, fogyatékossággal élő személyeket, szövetségeseiket és potenciális személyi segítőket is meghívtunk, hogy beszéljenek ők a tapasztalataikról. Mint azon kevesek némelyike, akik személyi asszisztenciát használnak, Antal Zsuzsa, Tóth Károly és Csángó Dániel megosztották személyes ismereteiket a személyi asszisztencia mindennapi gyakorlatáról. Mindhárman aktivisták és részvételi tanárok az ELTE-n, és különböző mértékben a fogyatékossággal élő emberek társadalmi inklúzióján dolgoznak.
Célunk, hogy folytassuk a fogyatékossággal élők által irányított személyi asszisztencia megteremtését Magyarországon, ehhez információkat és tapasztalatokat gyűjtsünk, támogassuk és terjesszük a kapcsolódó témák kutatási eredményeit, és eszmecseréket generáljunk a magyar jogi és társadalmi kontextusban. Célunk, hogy létrehozzunk egy erőteljes helyi fórumot, mely a személyi asszisztenciával kapcsolatos nemzetközi ismereteket köti össze a magyar keretekkel, hogy eredményesen hozhassunk létre működő személyi asszisztencia szolgáltatásokat.
JELLI M. and HEGYES F. Disabled Peoples’ Independent Life Association, Budapest, Hungary [on-line – accessed: 01.11.2018]
ZALABAI P-NÉ (1997). Önálló életvitel és személyi segítés (English: Independent Living and Personal Assistance) [on-line – accessed: 01.11.2018]. Esély, Vol. 8., No. 5. pp. 56-70.
ZALABAI P-NÉ (2009). Önálló életvitelt segítõ eszközök, munkahelyi akadálymentesítés és munkaeszközök adaptációja. Jegyzet (English: Tools for Independent Living, Workplace Accessibility and Adaption of Work Equipment) [on-line – accessed: 01.11.2018]. ELTE BGGYK, Budapest.
Anikó Sándor, Dániel Csángó, Károly Tóth, Zsuzsanna Antal, Zsuzsanna Kunt
Activists and allies, ELTE University