Az idei beszámolót nehezebb elkezdeni, mert a Covid vírus márciustól mindent összekuszált és nagyon nehéz hónapokat okozott sokunknak. Ami felemelő, hogy ennek ellenére rengeteget tett az egyesület, fontos dolgokat értünk el, óriási élményekben lehetett részünk! Az idei évre alapvetően az a legjellemzőbb, hogy nagyon összekovácsolódott egy aktív csoport. Feladatunk a jövő évre, hogy minél többen váljanak aktívvá, találják meg feladatukat, amit élvezni tudnak az egyesületben, akár kicsi dolgokat téve a tagság felé, akár óriási lépéseket az emberiségnek 🙂

Lássuk, a korona-évben mit is csináltunk?

Januárban még minden szép volt, talán még hó is esett, ki tudja már? Mindenesetre mi egyre inkább úgy éreztük, hogy nagyon szeretünk túrázni, itt Pécsen rengeteg útvonalunk is van, és kiváló lehetőségnek tartjuk a nagyobb közösség bevonására. Így Akadálymentes Pécs adatbázisunkba bevettük az akadálymentes turistautak felfedezését is. Nézd csak meg miket találtunk eddig: http://peoplefirst.hu/akadalymentes-pecs/

Mindig nagyon örülünk, ha fiatalokat tudunk érzékenyíteni, hiszen ha ők megismerik és elismerik a másságot, nyert ügyünk van a jövőben. Az Esély-Híd egyetemi kurzusba bekerülésünk Molnár Gyöngyi tagunknak köszönhető és öröm volt számunkra. A BTK Művelődéstudományi Tanszék közösségszervezőkkel is együtt dolgoztunk, többünknek nagy élményt okozva. A Leőwey Klára Gimnáziumból most is dolgozott nálunk néhány fiatal az 50 órás közösségi szolgálatuk keretében. Nekik köszönhetitek a városszerte látható Akadálymentes Pécs plakátokat, ők ragasztották ki. A régieket sem engedtük el, továbbra is sok segítséget kapunk tőlük, ezért az Év önkéntese díjra is neveztük őket. 

Ők ugyan nem kaptak díjat, de az Év önkéntese „Esélyteremtés önkéntesként” (esélyteremtés területén tevékenykedő segítők, és/vagy fogyatékossággal élő önkéntesek részére) különdíját érdemelte ki idén Szekeres Heni!

Továbbra is nagyon fontos számunkra, hogy a helyi civil szervezetek együtt dolgozzanak, összeadják erejüket és tudásukat. Erre több lehetőségünk is volt idén, például a Pécsi Közösségi Alapítvány Szomszédság Akadémiáján való részvételek, a CSEÖH által szervezett Esélycsapat teadélutánokon való beszélgetések, a városi civil koncepció átbeszélése júliusban a Civil Közösségek Házában Kunszt Márta városi civil tanácsnokkal. A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) kétéves felülvizsgálata idén lett aktuális. Felkérést kaptunk a Városházától, hogy egyesületünk koordinálja azt a 16 kiváló civil szervezetet, akik ennek aktualizálásában részt vettek, valóban remek ötletekkel. A HEP átdolgozása itt olvasható: https://gov.pecs.hu/staticPage/index/strat_dokumentumok.php 

Januárban egy szuper idegenvezető képzésen is részt vettünk a Tourinform szakembereivel, ahol a “Rejtett város” belvárosi akadálymentes túránkhoz készültünk fel, hogy profi módon vezethessük majd az érdeklődőket (http://peoplefirst.hu/projects/rejtett-varos-tor-tour-a/) . Akkor még azt hittük, idén állandó turisztikai kínálatként beindíthatjuk ezt a túránkat, de aztán jött a Covid, és a turizmus eltűnt a színről. Majd jövőre! 🙂

Viszont társszervezeteinkkel megnyertük az ECK projektjét, aminek célja a IV. Akadálymentes Turizmus Napjának megszervezése volt, ennek nyitórendezvényén vettünk részt januárban. Júniusban 5 napos bentlakásos workshopot tartottunk Orfűn, melynek célja volt, hogy minél több érintettet tudjunk aktívan bevonni a szervezésbe. Ezáltal minél inkább a fogyatékossággal élők igényeihez igazíthassunk a fesztivált.Sikerült? Ítéljétek meg Ti, aki részt vettetek! Külön weboldalon is olvashattok az Akadálymentes Turizmus Napjáról, itt: https://akadalymentesnap.hu/

Az eseményre pedig, mint minden évben, szeptember elején került sor. Végig izgultuk az évet, hogy lehet-e, igen, nem, mégsem, talán, hiszen a Covid erre is erősen hatással volt. A szervező bizottságban ezúttal többen is aktív szerepet vállaltunk, így Berkes Gergő titkárunk, Almádi Evelin, Biobia, Szabó Zsuzsa, Pataki Veronika, de sokat segített Kerekes Hilda, Vida Ágota és mások. Elmondható, hogy az idei a járvány fenyegetése ellenére igen sikeres rendezvényt ők tették innovatívvá, izgalmassá! 

Megsúgjuk, német vendégeinknek annyira tetszik az Akadálymentes Turizmus Napja, hogy lehet, jövőre ott is lesz hasonló – ha segítünk nekik. 

Még Peer-AcT nemzetközi akadálymentes turizmus projekt keretében a szeptemberi fesztivál köré egy nemzetközi konferencia szervezésében is részt vettünk! Ennek kapcsán német vendégeinknek tartottunk egy Rejtett város túrát, ami olyannyira tetszett nekik, hogy ők is próbálkoznak majd ilyennel otthon. 

Új tagok is jöttek hozzánk óriási örömünkre, hiszen újabb kreatív emberekkel gazdagodhattunk Annamária, Dani, Evelin, Hilda, Ricsi, Zsuzsa, és két Zoli személyében! Örülünk, hogy itt vagytok velünk!!

A marketing. Még mindig sokan nem értik miért csináljuk, de hisszük, hogy célunk, miszerint amit teszünk látható, követhető, érthető kell legyen, értelmet nyer minél többek számára. Bizony mi nyilatkozunk, előadást tartunk, beszélünk, meggyőzünk, kampányolunk, kapcsolatot építünk…hogy célt érjünk. Hallhattatok, olvashattatok minket, rólunk itt is ott is amott is, és ezt a jövőben is folytatni fogjuk. És mindezt angolul is, hiszen sok szívünknek kedves külföldi partnerünk, követőnk van. Szeretnénk ha mindig velünk lennétek abban amit csinálunk, és akár csak távolról is, de részt vehetnétek benne. 

Áprilisban 5 napos angol nyelvű tréningen vett részt Vida Ágota és Molnár Gyöngyi Németországban, ahol olyan kiválóan helyt álltak, hogy utána júliusban és augusztusban még 10 másik tagunknak tudtunk tanácsadói képzést tartani az akadálymentes turizmus témában. Ők a jövőben – ha megint lesz turizmus – sorstársi tanácsadó szakemberként dolgozhatnak e területen számos módon. Az elhelyezkedésben az egyesület is segíteni fog nekik. 

Márciustól beütött az első krach, a Covid első hulláma. 🙁

Azért mi kidolgoztunk német partnerünkkel egy projektet, mely az Aktion Mensch német pályázatra beadásra került. Ha nyerünk, jövőre közösségi teret hozunk létre, ahol az önálló életvitelt támogatjuk sokféle módon. Drukkoljatok!

Matricás teamünk a FOF2019 projekt keretében tudott idén dolgozni és az Akadálymentes Pécs adabázisunkat egyre profibbá fejleszteni. Dolgoztunk év elején, majd nyáron és még ősszel gőzerővel. Oláh Balázs webes munkáját továbbra is csak dicsérni lehet, mint ahogy a jelenlegi team is professzionálisan dolgozik! Érdemes is tudnotok kik ők, akik felfedezik Pécs akadálymentes helyszíneit, egyeztetnek, megbeszélnek akár tízszer, visszamennek sokszor, fotóznak, leírnak, fáradhatatlanul és lelkesen. A matricás team: Makay Péter, Oláh Balázs, Balogh Roland, Szekeres Henriett, Almádi Evelin, Hegedűs Szandra, Koltai Krisztina, Pataki Veronika. 

A FOF2019 támogatás augusztusban lejárt, a FOF2020-at nem nyertük meg. Jött a nagy kérdés: hogyan legyen tovább? Az Akadálymentes Pécs adatbázis frissítés és bővítés nélkül mit sem ér. Erre született egy újabb megoldásunk, mely a Pécsi Közösségi Alapítvány “Élő Adás” forrásszerző estje által az idei év legnagyobb élményét és sikerét nyújtotta számunkra. A decemberben online megvalósuló eseményen a pécsiek több, mint 1 millió forintot adtak össze támogatásul az adatbázis folytatására és egy, a jó gyakorlatokat megbeszélő konferencia megszervezésére! Leírhatatlan élmény volt megtapasztalni ezt az eseményt, az összefogást, a segítőkészséget, a közösségi erőt!

Sok pályázatot írtunk, törvényszerű, hogy nem mindegyik nyert. A nemnyerők közül azonban kiemelkedik jelentősége miatt számunkra az Access City Award nemzetközi pályázaton való részvételi lehetségünk, melyre a Városháza kért fel bennünket. Berkes Gergő és Pataki Veronika több fejezetét írta meg e pályázatnak, mely Pécs akadálymentesítése szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt. Igen sajnáljuk, hogy mégsem nyert, de majd legközelebb!

A Covid járvány a legnagyobb csapást az intézményekben élő társainkra mérte, akik az első, majd most a második hullám alatt is teljes elzártságban kénytelenek élni. Mivel ez sem emberi jogilag, sem társadalmilag nem  jogszerű és fair, felemeltük a szavunkat, és az ombudsmanhoz fordultunk júliusban. Kérésünk csupán annyi, hogy adjon útmutatást az intézmények vezetőinek, fenntartóinak, hogyan viselkedjenek, milyen megoldásokat alkalmazzanak hasonló krízishelyzetekben. Tudjuk, hogy az ombudsman malmai lassan őrölnek, de az azért minket is meglep, hogy a júliusi beadványunkra decemberig nem jött válasz. Kénytelenek voltunk ezért az intézményvezetőhöz és a fenntartóhoz is fordulni, felajánlva ingyenes segítségünket, ötleteinket – de csúnya, érthetetlen elutasításban részesültünk. Itt mutatkoznak meg azonban a “semmit rólunk nélkülünk” és a “fogyatékossággal élők a saját ügyük legjobb ismerői és képviselői” elvek, melyek mentén segítjük tovább intézményben élő társainkat. 

Persze idén is szórakoztunk amikor tudtunk, találkoztunk, kávéztunk, koncertre mentünk,  kirándultunk, videós flashmobot csináltunk nagy kedvvel, és beszámolókat írtunk, jogi, adó, financiális ügyeket intézünk kevesebb kedvvel…..ment az élet amikor tudott. 

Sajnos sokkal kevesebbet tudtunk találkozni a vírus miatt, amit nem szerettünk. Igyekeztünk Zoom-on tartani a kapcsolatot, de a személyes kávézgatások, kirándulások hiányoznak. 

Jövőre tízszeresen bepótoljuk 🙂

Kitartást mindenkinek és őrizzük meg az összetartozást szívünkben!