Pataki Veronika bejegyzései

Folytatjuk Pécs akadálymentességének feltárását!

Pécs akadálymentességét feltáró munkánk folytatódik!

A korábbi  “matricás” projekt most a FOF2019 projektünk keretében folytatódik (a projektről: http://peoplefirst.hu/projects/nfszk-fof2019-matricas-projekt-2/), sőt munkánkat kibővítettük újabb szempontokkal (pl. turisztikai látványosságok, közintézmények, turista utak stb.), az odajutást is teszteljük (busz, buszmegálló, zebra, járda, parkoló) és hallássérült, látássérült szempontból is igyekszünk vizsgálódni.

Mindezt feltöltjük a weboldalunk Akadálymentes Pécs menüjébe, angolul is: http://peoplefirst.hu/akadalymentes-pecs/

Kövessétek felfedezéseinket a Facebook oldalunkon is: https://www.facebook.com/PeopleFirstHun/

Fórum a pécsi polgármester-jelöltekkel

A fogyatékossággal élőkkel, a szociális ellátásokkal kapcsolatos jövőbeni terveikről beszélgettünk tegnap a pécsi polgármester-jelöltekkel, képviselő-jelöltekkel a Civil közösségek Házában.

Az eseményt az ország több városában szervezte meg a budapesti TASZ, a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület, az Önállóan lakni – közösségekben élni szervezet és Pécsett a People First Egyesület Pécs. A megjelenteknek a People First Egyesület tagjai adtak átfogó tájékoztatást a fogyatékossággal élők helyzetéről, véleményéről Pécsett.

Berkes Gergő a Pécsi Tudományegyetemen való tanulásról, a Támogató Szolgálat különleges segítségéről beszélt, arról, hogy enélkül ő kerekesszékesként nem tanulhatna tovább. Elmesélte továbbá, hogy Pécs egyetlen akadálymentes önkormányzati lakásában lakik, mely óriási lökést ad neki afelé, hogy nemsokára megkezdhesse valóban önálló életét.

Hedegűs Szandra fogyatékossággal élő gyermekét nevelő édesanyaként arról mesélt, hogyan készítette fel jelenleg 26 éves sérült fiát, Krisztofert a minél önállóbb életre, és hogyan teremtik meg neki a jövőben az “együtt, mégis külön” élet lehetőségét egy saját lakásban.

Szekeres Henriett kerekesszékesként az intézményi élet nehézségéről és lehetőségeiről mesélt. Mint elmondta, a Malomvölgyi szociális otthonban az élet ugyan nem rossz, az ellátás jó, de  túlterhelt a személyzet, és a rendszer egy ekkora közösségben óhatatlanul bedarálja az embert, az önállóság, szuverenitás erősen sérül, sokan szinte apatikussá válnak.

Az eseményen a jövőbeni pécsi politikai szereplők közül Kővári János (ÖPE), dr. Szabó András és dr. Kóbor József (LMP),  és Pap András (független) jelentek meg és adtak tájékoztatást jövőbeni céljaikról, terveikről a szociális ellátások terén. Sok témát érintettek, többek között elhangzott, hogy Pécsett viszonylag sok lehetőség van a fogyatékossággal élő gyerekek fejlesztésére, az autonómia-szülők támogatása-támogató szolgálatok összhangjára van szükség, az egyetemisták részvétele szükséges az önkéntes munkában. Kővári János elmondta, hogy a Krisztina tér környékén 8-10 lakásos lakóközösséget hoznak létre fogyatékossággal élők számára, a nagy intézményi ellátást kiváltandó.

Az önálló életvitel segítésében mindannyian egyetértettek.  Az eltérő igényekhez differenciált segítséget kívánnak nyújtani a jövőben Pécsett. Ehhez önkormányzati lakásgazdálkodásra is szükség van, mely jelenleg hiányzik. Ide tartozik az akadálymentesítés kérdése is, melyet a fizikai megoldásokon túl elsősorban a fejekben kell véghez vinni, a lakosság gondolkodását, szemléletét kell megváltoztatni. Az otthonápolás mint munka elismertetésében szintén tevékenyen részt kívánnak venni.

Az idősek ellátása témában egyetértés alakult ki a megjelentek között, miszerint ez a fogyatékossággal élők segítésével együtt elsősorban a családok feladata, ehhez azonban állami segítséget kell nyújtani.

A helyi civil szerveződés alapján formálódó Fogyatékosságügyi Tanács létrejövetelét mindannyian üdvözölték, várják megalakulását és együtt kívánnak vele működni  a jövőben.  Kővári János szerint ennek az önkormányzati rendszerben való operatív működését egy fogyatékosságügyi referens megválasztása teremtheti meg, aki képviseli az önkormányzat felé a Tanács véleményét.

Félidős beszámoló: “Ha nincs akadálya, mi is jövünk!” ECK projektünk haladása

 

 

 

A 2019 március 1. és 2020. január 31. között zajló, az Emberség Erejével Alapítvány által támogatott ECK (Erősödő Civil Közösségek) projektünk négy elemének megvalósulása jó ütemben halad: 

  1. III. Akadálymentes Turizmus Napja: 2019. 09.07.-én került megvalósításra, országos, sőt nemzetközi fesztiválként Orfűn. A rossz idő ellenére több, mint 500 látogatót üdvözölhettünk a rendezvényen, akik mintegy fele-fele arányban voltak fogyatékossággal élők és épek. A rendezvény nagyon sikeres volt, remek hangulatban a társadalmi érzékenyítés ismét kiválóan megvalósult. A rendezvényt folytatni fogjuk jövő évben is. 
  2. Akadálymentes turistautak feltárása: eddig öt útvonalat fedeztünk fel és teszteltünk le: Égervölgy, Mandulás-tornapálya, Malomvölgy, Mecsekszabolcs, Orfű tókör. Minden alkalommal meghívjuk Pécs lakosságát is Facebook oldalunkon, örömmel várunk mindenkit aki csatlakozik hozzánk egy jó hangulatú kirándulásra. A résztvevők száma alkalmanként 10 fő körüli, a sajtóban igen népszerű, több megjelenést értünk el, a lakosság és a partnerek szívesen kapcsolódnak be. Emellett kiváló egyesületi csapatépítőnek bizonyul. 2019 ősszel még legalább két útvonalat szeretnénk bejárni.
  3. Akadálymentesítési tanácsadói szolgálat: két fontos helyszínen, az orfűi TDM Klubban és a Pécs Turizmus Egyesületben tudunk ősztől rendszeresen megjelenni és a szállásadóknak akadálymentesítési tanácsot adni. Időközben csatlakozott hozzánk tagként egy rehabilitációs szakmérnök/építészmérnök, aki szakmai tréninget tartott az egyesület projekt-teamjének. Első tanácsadásunk Cserkúton egy közösségi ház építésénél valósult meg, a közeljövőben Orfűn fogunk hasonló segítséget nyújtani egy lovaspanzió kialakításánál. 
  4. Rejtett város akadálymentes idegenvezetés: az első pilotbemutatónkat 2019.09.06.-án, a III. Akadálymentes Turizmus Nap szakmai előnapjaként tartottuk meg nagy érdeklődés és szakmai együttműködés keretében. A módszertan elkészült, a képzést tagjainknak a pilot bemutatót követően tartjuk Pécsett, illetve kapcsolódásként egy nemzetközi projektünkkel novemberben Németországban. 

Az egyesületben kijelöltünk egy projekt team-et az ECK projektelemek megvalósítására. Fogyatékossággal élőkről van szó, akik közül többen még nem dolgoztak munkahelyen. E projekt hatására a felelősségteljes munkavállalás, a vállalt feladatok elvégzése, a team munka, az egymás segítése képességeik nagyban fejlődtek, nagyon büszkék vagyunk elvégzett munkájukra! 

Nagy tanulság emellett, hogy egyesületünk egyik alaptézise, miszerint partnerségben kell gondolkodnunk, itt is megvalósult és igen sokban segíti a munkát. Ezúton is köszönjük partnereinknek!

 

Szóhasználhatatlanság

Az utóbbi időben elharapózott a közbeszédben a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos pejoratív szóhasználat. Most épp a “szellemi fogyatékos” és a “nyomorék” szavak kezdtek melléknevekként szerepelni olyan emberek szájában, akiktől ezt nem várnánk. 

Középiskolás gyerekektől hallom, hogy “olyan nyomorék” ez az XY, amit kénytelen vagyok úgy értelmezni, hogy az illető szerencsétlen, vagy ügyefogyott, vagy egyszerűen csak nem túl ügyesen intézi a dolgait. Mi régen erre azt mondtuk “de béna vagy”.  Az se jobb. Hiszen nem béna az illető, keze, lába épp, mozog, csak a fejében nincs rend időnként. Mondhatnánk azt is, hogy “töketlen” az vajon jobb lenne? Az sem igaz, az illető minden bizonnyal szexuális teljesítőképessége teljében van. 

Nem helyes természetesen ezeknek a szavaknak ilyetén használata a hétköznapi emberektől sem, de néha belecsúsznak, hát talán ott egye a fene. A “fogyatékos” is van akinél nyitogatja a bicskát, van akinél nem, attól függ, ki hogy értelmezi, mennyire érzékeny és várja el a “fogyatékossággal élőt”. Maguktól a fogyatékossággal élőktől is hallom mindkettőt, mi több, “roki”-t, “nyomi”-t is. Van akinél oda kell figyelnem, hogy “látássérültet” használjak, van aki maga mondja, hogy ő bizony simán “vak”. Olyan ez kicsit, mint amikor kábé 10 éve nem szabadott hivatalosan cigányozni, hanem minden fórumon kínosan odafigyelve romáztuk embertársainkat. Egészen addig, amíg ők nem szóltak, hogy nem tudják kiről beszélünk, hiszen ők cigányok.

Mindez azonban semennyire sem igaz, és kiváltképpen nem elfogadható a közszereplők szájából, televízió által közvetített eseményen, plénum előtt. Ott nincs szellemi fogyatékosozás abban az értelemben használva, miszerint ellenfelem nyilvánvalóan hülyébb nálam, és ezt világgá is kürtölöm. Pláne megafonban. Ott a jólneveltségen, a viselkedni tudáson kell legyen a hangsúly. Csakúgy, mint egy autóbusz pályaudvar forgalmi irodája előtt ordító buszvezető esetében, aki a munkáját végzi. A munkája pedig éppenséggel az, hogy embereket szállítson A-ból B-be. És itt a hangsúly: EMBEREK-et, teljesen mindegy milyen színű a hajuk, a ruhájuk, mekkora a fenekük, rosszkedvűek vagy nevetgélősek, kerekesszékkel közlekednek, vagy fehér bottal. Ugyanolyan mindegyik, el kell őket szállítani oda ahova igyekeznek, amiért egyenlő mértékben fizettek, és amely feladatért az illető buszvezető a fizetését kapja. 

El kell fogadni embertársainkat. Hiszen téged is elfogadnak olyankor is, amikor néha elfogadhatatlan vagy.

A politikus pedig uralkodjon magán, tanuljon kommunikációt professzionális kommunikátoroktól, és ismerje meg azokat, akiket ő egyszerűen leszellemifogyatékosoz. Mert egészen biztos fogalma sincs róluk. Mert béna. Ugye. 

 

III. Akadálymentes Turizmus Napja

Látássérültként autót vezetni, mozgássérültként motorozni, lovagolni, fogyatékossággal élőként sport- és élményprogramokon részt venni?

Bizony, ezt kínáljuk az idén szeptember 7-én immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Akadálymentes Turizmus Napján Orfűn.

Az egész napos jókedvű fesztivál, rendezvények, kirakodóvásár mellett most is lesz lehetőség kipróbálni olyan tevékenységeket, melyeket fogyatékossággal élőként nem, vagy csak nehezen tudsz. Önfeledten jól érezheted magadat sérültként és épként, gyerekként és felnőttként egyaránt, miközben felfedezheted, hogy sérült társaink ugyanolyan emberek, hogy bizony tudunk egymásnak segíteni, és segíteni jó érzés. 


A korábbi rendezvények sikere bizonyítja, hogy nemcsak országossá, de idén nemzetközivé bővül a rendezvény, új színt, új programokat hozva a napra.
Most is ingyenes ebédet biztosítunk a fogyatékossággal élőknek és segítőinek, valamint lelkes önkénteseinknek.


Önkénteseket most is szeretettel várunk, külön ajánljuk figyelmébe középiskolás közösségi szolgálatot teljesíteni kívánóknak, erre is van lehetőség. Jelentkezni az itt megadott email címen tudtok.


A rendezvény fő szervezői: Gyeregyalog.hu Közhasznú Egyesület, People First Egyesület – Pécs, Orfű Turisztikai Egyesület.


A programokról folyamatosan hírt adunk a Facebookon és a sajtóban. Ha bármi kérdésetek, észrevételetek van, várjuk a Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/turizmus.akadalymentes/)
vagy az akadalymentes.turizmus.nap@gmail.com címen.

NYERTÜNK!!!

Az FSZK „Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatása” – FOF2019 című pályázati programra beadott projektünk támogatást nyert, így szeptembertől folytathatjuk a matricás programunkat!

2019. április 19-i beadási határidőre 199 pályázat érkezett. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért felelős államtitkára az értékelő bizottság javaslata alapján a B tevékenységtípusban (Fogyatékosságügyi projektek) 50 pályázatot támogat, köztük a People First “Pécs akadálymentesen!” projektjét.

MIÉRT kampány 7: MIÉRT beszélj szemből egy hallássérülttel?

Nem tudhatjuk melyik fülére hall, mennyire hall, hall-e egyáltalán hallássérült társunk, ezért mindig szemből szólítsd meg, esetleg finoman (!) érintsd meg, és várd meg a szemkontaktust. Később se fordulj el, tartsd a szemkontaktust, sőt könnyebb Téged megérteniük, ha a teljes testedet, testbeszédetet látják.

Üvölteni, túlartikulálni, túl egyszerű mondatokat használni fölösleges, de hadarni sem jó.

Sok hallássérült embernek kellemetlen, hogy nem értettek valamit, nem szeretnek visszakérdezni. Tedd meg ezért Te, finoman kérdezz néha vissza megértett-e. Ha nem értett, ne ismételd el ugyanazt a szót ötször, próbálkozz másik szinonimával.

Társaságban ne beszéljetek egyszerre, egymás után szólaljatok meg. Beszéd közben ne egyél, rágózz, ne takard el a szád.

A hallássérülés semmiképpen sem jelent szellemi fogyatékosságot, ne úgy kezeld a hallókészülékest vagy siketet. A velük való kommunikáció nem könnyű, de kis odafigyeléssel ugyanúgy megoldható, mint ép társainknál. 

Koltai Krisztina gondolatai

Közgyűlés

Közgyűlést tartott a People First Egyesület – Pécs 2019. június utolsó napján a Speckóban.

Szó esett egy érdekes munkalehetőségről tagjaink számára, külföldi tréningről, szervezeti változásokról, új tagok elfogadásáról, projektjeink értékeléséről és folytatásáról, nemzetközi projektünkben való részvételről, az idén még előttünk álló feladatokról, valamint a tagság kéréseiről, ötleteiről.

Nem fogunk unatkozni az év hátralévő részében sem! 🙂

Köszönet a részvételért a megjelenteknek!

 

Párbeszéd a helyi szolgáltatókkal

Remek hangulatú, igazán építő jellegű, előremutató workshopon vettünk részt a Pécsi Közösségi Alapítvány szervezésében a helyi fogyatékossággal élők élethelyzetének javítása témában.

A helyi szolgáltatókkal folytatott párbeszédben a cégek oldaláról aktívan jelen volt ma a PTE Támogató Szolgálat, PTE Sportiroda, a Magyar Posta Zrt., a Pétáv, a Biokom, Pécs MJV Önkormányzata képviselői, az FSZK, az OTP, a Pécsi Egyházmegye és a Pécsi Tankerületi Központ.

Ma nem tudott megjelenni, de jövőbeni együttműködését fejezte ki a Tüke Busz és a MÁV. 

MIÉRT kampány 6: MIÉRT ne beszélj helyette?

Emlékszünk, amikor gyerekkorunkban az orvos a szüleinkkel beszélte meg, hogy mennyire vagyunk betegek, őket kérdezte először mik a tüneteink?

Ugye, hogy egy hasonló eset felnőttként meglehetősen rosszul érintene, zavarna, netán bosszantana minket? A fogyatékossággal élő személyek sajnos még mindig gyakran találkoznak efféle megkülönböztetéssel. Az orvos, az ügyintéző, sőt akár az utca embere is sokszor inkább azzal az egészséges személlyel veszi fel a kapcsolatot, aki az illetővel együtt érkezik, kíséri őt. Ez fokozottan jellemző vak emberek esetén, talán azért, mert egy látássérült személy általában nem képes felvenni a szemkontaktust azzal, aki beszélni szeretne vele. Emiatt azonban sokszor meg sem szólítják, inkább a kísérővel beszélnek, akkor is, ha nem neki van mondandójuk. Ha nem hozzá beszélnek, azt azonban a szöveg kontextusából érzékeli a vak ember és természetesen nem esik neki jól.

Ám a látási, hallási, vagy épp mozgásszervi fogyatékossággal élő ember tökéletesen képes felfogni a hozzá intézett mondandónkat és természetesen válaszolni is tud rá.

Fontos, hogy ne vegyük el a fogyatékossággal élő emberek esélyét attól, hogy ők maguk kommunikáljanak, véleményüket elmondják és felelős döntéseket hozzanak! Néha egy olyan apró lépéssel is rengeteget tehetünk az esélyegyenlőségért, mint hogy azt a személyt szólítjuk meg, akivel beszélni szeretnénk, és nem a kísérőjét. Hisz ő nem gyámolítja a fogyatékossággal élőt, csak bizonyos dolgokban a segítségére van.

Köszönet Rauch Róbert tagunknak gondolataiért!